A FOKOS
A magyarság egyik leginkább misztikus fegyvere a fokos. Kultikus jelentőségű. Egyes tanulmányok szerint a Magyarság és Isten által kötött szövetség jelképe. A szkíták, kelták, hunok esetében is jól megfigyelhetjük a „harci-fogadalmi” bárdok, „fokosok” jelentőségét. A sumér elmélet szerint az Alánok /Jászok/ népneve a fokossal bánás mesterségére utal (égi fokos népe).
Történelmünk teljes hosszában megfigyelhető, hogy a fokos mindig fontos szerepet tölt be a harci alkalmazásban, az avatási rítusokban, a kultikus jelentőségű párbajokban és a mindennapi életben. A valamikori duális világképben is fontos szerepet töltenek be a bárdok és a fokosok. A gonosz (a sötétség) elleni küzdelem legfontosabb eszköze. A legnagyobb népi hősöket buzogánnyal, bárddal, fokossal ruházták fel.

AZ ÍJ
Sok-sok évszázaddal ezelőtt hozták létre valahol Ázsia szívében. Azóta rengeteg nagy csatában használták fegyverként, és sok vadásznak hozott sikereket. A hosszú történelem folyamán nagyon sok változata fordult elő a különféle népek között. Elterjedt volt az ázsiai lovas és pusztai nomád törzsek fegyvereként.
Használták például:
Szkíták,Hunok,Avarok,Magyarok,Mongolok,Tatárok,Törökök és más harcias népek.
Több alkotóelemből épül fel: Szaru,Fa,Ínrostok. Mostanában más, kevésbé hagyományos anyagokból is készítenek.

A KARIKÁS OSTOR

A legérdekesebb öltözéke az alföldi csikósokból, pásztorokból és szegénylegényekből toborzott Hunyadi huszárezrednek volt; katonái kétsoros, pitykegombos, búzavirágkék atillát, pantallószerű szürke posztónadrágot vagy lobogó ujjú, kék vászoninget és bő gatyát viseltek, fejükre pedig fekete tollas, betyáros kalpagot tettek. Míg a 48-as magyar huszárok fegyverzete hagyományos volt – huszárszablyából, pisztolyokból, esetleg karabélyokból állt -, a Hunyadi-huszárok a legszívesebben fokossal verekedtek, de félelmetes fegyver volt kezükben az ólomgombbal vagy fémcsapóval megerősített karikás ostor is. Ezekkel harcoltak a különböző szabadcsapatok lovas katonái is. Közöttük Rózsa Sándor, akinek nevezetes karikását Arany János is megörökítette egyik versében…

...elsősorban állatok terelésére, illetve fegyverként szolgált. Megfelelően használva jellegzetes csattanó hangot ad ki. Ennek oka, hogy az ostor végén lévő sudár 330 m/s, a hangsebesség fölé gyorsul, így egy hangrobbanás keletkezik. Ez volt az első ember alkotta eszköz, mely átlépte a hangsebességet...