A jurta a vándorló nomádok, így a magyarok praktikus lakóépülete volt. A nagyállattartó közösségekhez köthető életforma során alakult ki ez a rácsos falú, kupolás tetejű, nemezzel borított, sátorszerű építmény. A jurta jelentősége abban állt, hogy könnyen tovább lehetett vele vándorolni, ami az évszakok változása által meghatározott sztyeppei életmód, a költözködés szempontjából rendkívüli fontossággal bírt.

A jurta kör alakban felállított rácsos fala a (kerege) tartja a tetőlécekkel és a középre igazított kerek kör alaku füstnyílást. A vándorló nomádok hite szerint a jurta küszöbére tilos lépni, mert a küszöb alatt alvó házi istenek (szellemek) felébrednek és bajt hoztak a családra. A jurtában az ajtóval szemben a helyezkedik el a családfő, s kétoldalt külön-külön a férfi s női oldal.

A jurta hihetetlen élmény azok számára, akik első ízben lépnek be az alacsony ajtón. Ez a rendkívül kiforrott lakó alkalmatosság mindenkit lenyűgöz. A jurta mindenekfelett otthonos.

A jurtát vonulásnál, költözésnél, nyári szállásként, állatok terelésénél, vagy hadjáratokban használtuk szállásunkként. Lássuk a belsô szerkezetét, amely „véletlenül” megegyezik az asztrológiai szimbólumrendszer analógiájával:

A jurta szerkezete, belsô elosztása szakrális jegyekkel bír. Mind a mai napig is felismerhetô ez az elosztás a falumúzeumok épületeiben. Sajátos szerkezete miatt kizárja a negatív földenergiákat és a belsejében tartózkodó család környezetében kizárólag a pozitív energiák tapasztalhatók. Ez nem csak a család békéjét segíti, hanem biztosítja az itt található eszközök használatakor a pozitív energiák jelenlétét. Külsô borítása különösen erős, vizhatlan vászonból készült. A belsô állítható rácsszerkezete rétegelt hársfalemezekbôl készült. A tetôborítás közepén lezárható füstnyílás található. Két óra alatt felszerelhetô és kb. egy óra alatt lebontható. Teljes súlya kb. 80-100 kg.